A hétvégi Füsti látogatásról akartam írni, de az piszok közhelyes lett volna. Naná, hogy fehér ruhában jöttek a csajok, naná, hogy élvezték a mozdonyokat, naná, hogy fülig koszos lett mindkettő, mert az ütközőt is meg kell fogni, mert úgy az igazi.
Mellesleg megnéztük életünk eddigi legbárgyúbb mesejátékát, de szerencsére ami nekünk szörnyű lapos, az nekik szinte követhetetlenül bonyolult és további két-három napig még lehet róla beszélgetni. Persze a MÁV-nál első a pontosság, úgyhogy a 11:00-ra meghirdetett darab 11:25-kor kezdődött. Én már felvetettem, hogy 15 perc késés után még az IC pótjegyet is visszafizetik, pedig ott nem kell több, mint száz gyereket a fenekén tartani, miközben ugyanaz a három Scott Joplin szám megy felváltva a hangszórókból. Ahhoz képest hogy családi vetélkedő, meg koncert, meg minden fene meg volt hirdetve vicces, de a szervezőknél nem volt egy moderátor / mesélő / színész, aki valamit rögtönzött volna, ami leköti nyomorult kölköket. Hogy miért nem aktívabbak ilyenkor a szülők? Azért, mert a sorok úgy voltak letéve, hogy az első 5-6 sor csupa gyerekszék volt, oda belökted a kölködet, aztán te kiálltál oldalra, úgyhogy még a szülők sem nagyon tudták szórakoztatni őket. Nekünk még istenes volt, mert a szélére ültettük őket, gondolván, hogy ha Nelli megijed, könnyen ki lehessen halászni a tömegből, de nem ijedt, illetve csak annyira, hogy Linával teljesen összehúzták a széküket, és fogták egymás kezét. A lényeg, hogy legközelebb "normál" napon megyünk a Füstibe, mert az egy 2200-as családi jegyből megúszható, és a hajtányozás sokkal érdekesebb, mint Misu, a masiniszta 5200-ért. (Bár a hajtány egy családnak plusz 1600,-, a kerti vasút újabb 1600,- és alapvetően minden, ami interaktív és mozog plusz 400,- Ft / fő, de legalább van indok, miért mászom fel én is ezekre. Akkor meg semmi sem drága.)
Ami esetleg nem triviális, az az, hogy gondos atyaként előre főztem, és persze mindkét nap "lekéstük" az ebédet, úgyhogy szombaton McD, vasárnap kemencés lángos lett belőle, autóban alvással. De vasárnap már fellázadtam, hogy az én gulyásom ugyan nem fogja a vécében végezni, úgyhogy ha tetszik, ha nem, az lesz a vasárnapi vacsora. És lett. És meglepő módon, még ízlett is nekik, pedig még menzagulyásnak is szűkös volt. Nem mondom, hús volt benne rendesen, de nem volt otthon elég zöldség, úgyhogy a krumpli, sárgarépa, egy szem paradicsom, két zöldpaprika mellé bekerült egy kis Vegeta is. De senki nem panaszkodott, úgyhogy utána jutalomból kaptak "konzerv" aranygaluskát. Ezt a Ceres Sütő csinálja, semmit nem kell vele csinálni, mint kikeverni egy hígra feleresztett Aranka krémet, abba belecsapni egy vaníliás cukrot, aztán azzal nyakonönteni a kész tésztát. Befektetett munka 5 perc, siker 100%, úgyhogy jobb a kihozata, mint bármi másnak.
Még egyet írok, ha már ilyen gasztro blog lett a mai. Szombat este gyorsan akartunk nekik vacsorát adni, mert eléggé el voltak romolva, úgyhogy a vasalt szendvicset választottam. Az tutira beválik, és nem csak elkészíteni gyors, de gyorsan el is fogy, nem nyammognak rajta egy órát. Viszont előző nap is ez volt (hasonló megfontolásbó, mivel péntek Lina "úszós" napja, ilyenkor nem alszik ebéd után, úgyhogy ennek megfelelően nyűgös estére), azt meg nem akartam, hogymegunják. Úgyhogy elővettem a reggeli maradék kalácsot, és abból csináltam, d enem sonkával, szalámival, vagy sajttal, mint szokásos, hanem Milkával és szőlővel. Keserű csokival szerintem még jobb lett volna, de ez most nem felnőtteknek készült, nem kockáztattam. Szóval mindenkinek ajánlom, mivel itt a tavasz, lehet variálni a gyümölcsökkel. Szerintem jó bele a meggy, az eper és a banán is, de új ötleteket is várok mindenféle vasalt szendvicsre. A legjobbakat díjazom is! A kétdecis ouzómat, amit a múltkor felajánlottam, és nem vitte el senki, ugyan már kibontottuk, de valami mindig akad. Esetleg ha egy üveg Guinnesst dobok fel e célra?
